Tenerife földtörténeti léptékkel mérve igazi újonc: legidősebb hegyei alig 12 millió éve emelkedtek ki az óceánból. Ebben az összefoglalóban végigjárjuk a „Kacsa” történetét a vulkánkitörésektől és az óriásgyíkoktól a guancs királyokon és a spanyol hódításon át a malváziaborig, Nelson admirálisig és a mai turizmusig. Szép és kevésbé szép fejezetek egyaránt jönnek.
Az Anaga-hegység partja Tenerife északkeleti csücskében, Almáciga és Benijo környékén. Az Anaga a sziget egyik legidősebb része: egykor önálló sziget volt, amíg a vulkáni működés össze nem kötötte a Tenóval és a Valle de San Lorenzo hegyeivel. A csipkés gerincek és a mély völgyek évmilliók eróziójáról mesélnek.⏐Fotó: Unsplash, Maria Lupan
Miért „Kacsa”?
Ha ránézel a térképre, Tenerife olyan, mint egy kacsa: van feje, teste és farka. Ezért hívjuk mi egyszerűen csak „Kacsának”. Ha a sziget mai arcára is kíváncsi vagy, olvasd el Tenerife mint úti cél: minden, amit tudnod kell című összefoglalónkat is.
Egy fiatal sziget születése
A Föld nagyjából 4,5 milliárd éves. Ehhez képest Tenerife igazi újonc: legidősebb hegyvonulatai mindössze 12 millió éve, vulkánkitörések révén emelkedtek ki az Atlanti-óceánból.
A sziget mai formája körülbelül 3 millió éve alakult ki, amikor három különálló sziget – az Anaga, a Teno és a Valle de San Lorenzo hegyvonulatai – összenőtt. Ezt a Las Cañadas óriásvulkán működése tette lehetővé. A becslések szerint a Cañadas akár 7000 méterre magasodhatott a tenger fölé, a víz alatti részével együtt pedig 11 000 méter magas lehetett.
Nagyjából 800 000 éve a Cañadas oldalán hatalmas földcsuszamlások zajlottak le, egy nagy kitörés után pedig beomlott a csúcsa. Az így keletkezett kráterben kezdett nőni mintegy 200 000 éve a Teide, ma Spanyolország legmagasabb hegye.
Akkoriban óriáspatkányok, óriásgyíkok és óriásteknősök éltek békében a szigeten. A vulkáni tevékenység, később pedig az ember megjelenése miatt mind kipusztultak.
Az őslakos guancsok
Az első ismert emberi település Kr. e. 200 körül jött létre; alapítói az észak-afrikai berberek voltak. A sziget őslakosait guancsoknak nevezzük, és máig nem tudni biztosan, hogyan jutottak át Afrikából. Az ókori rómaiak ekkoriban Nivariának hívták Tenerifét, a Teide havas csúcsára utalva (a latin nix jelentése hó).
A guancsok kulturálisan fejlettek voltak, technikailag viszont – a nyersanyagok, főleg a fémek hiánya miatt – elmaradtak. Több istenben hittek, és mumifikálták a halottaikat. Ezekkel a múmiákkal ma Santa Cruz de Tenerifében, a Természettudományi és Régészeti Múzeumban (MUNA) találkozhatsz.
A meredek, sziklás terepen a „pásztorugrással” (salto del pastor) közlekedtek: egy hosszú bot segítségével ugrottak le a sziklákon. A hagyományt ma is ápolják a szigeten.
Királyuk címe mencey volt. Nagy Tinerfe még az egész szigetet kormányozta a déli Adejéből, de halála után kilenc gyermeke fellázadt, és kilenc királyságra (menceyato) osztották fel Tenerifét.
A 14. század végén Güímar partján a guancsok egy fekete Madonna-szobrot találtak. A Candelariai Szűzanya azóta a sziget és az egész Kanári-szigetek védőszentje.
Pokol-sziget és a spanyol hódítás
A 13–15. századi térképek Tenerifét Isla del Infierno, azaz Pokol-sziget néven jelölték, az akkori heves vulkánkitörések miatt.
Aztán a spanyolok szemet vetettek a szigetre. 1464-ben Diego García de Herrera jelképesen birtokba vette, és békeszerződést kötött a menceyekkel, amely megengedte, hogy erődített tornyot építsen a sziget északkeleti partján, ahol kényelmesen tárgyalhattak a hódítás részleteiről. A tárgyalások azonban nem mentek jól: nyolc évvel később a guancsok lerombolták a tornyot.
1492-ben Francisco Maldonado északon rajtaütést szervezett, ami katasztrófával végződött: a guancsok alaposan elagyabugyálták a spanyolokat. Ugyanebben az évben Kolumbusz Kristóf Amerika felé hajózva egy kitörő vulkánt látott Tenerifén.
1493-ban I. Izabella királynő és II. Ferdinánd király elvesztette a türelmét, és elrendelte a sziget meghódítását Alonso Fernández de Lugo vezetésével. Lugo 1494-ben a mai Santa Cruz de Tenerife partjainál szállt partra nagyjából 2000 gyalogossal és 200 lovassal, bevette az erődöt, és a sziget belseje felé nyomult.
A menceyek megosztottak voltak: egy részük a békét választotta, a többiek harcoltak. Az ellenállást Bencomo, Taoro menceye vezette. Az első acentejói csatában (1494) a guancsok súlyos vereséget mértek a spanyolokra – erre emlékeztet ma La Matanza de Acentejo („az acentejói mészárlás”) neve. A következő ütközetekben, La Lagunánál és a második acentejói csatában azonban a spanyolok győztek (ennek emlékét La Victoria de Acentejo neve őrzi). A guancsok két évig ellenálltak, de végül alulmaradtak a hódítók technikai fölényével és fegyverzetével szemben, és 1496-ban megadták magukat a Kasztíliai Koronának. Több menceyt Spanyolországba vittek, és bemutattak Izabellának és Ferdinándnak.
Tenerife volt az utolsó a Kanári-szigetek közül, amelyet meghódítottak, és itt tartott a legtovább, mire a kasztíliai sereg megtörte az ellenállást. A hódítás után az őslakosok közül sokan meghaltak az influenzában és valószínűleg a himlőben, amelyekkel szemben nem volt védettségük. A sok új telepes összeházasodott a helyiekkel, és vállalkozásba kezdett.
Cukor, bor és kivándorlás
A sziget hatalmas mennyiségű cukornádat, bort, rumot, később bíbortetűt (a vörös festék alapanyagát) exportált Európába és Amerikába. A tenerifei malváziabor híre messzire eljutott: Shakespeare több darabjában is felbukkan a „canary”, vagyis a kanári-szigeteki bor, amelyet a hagyomány szerint ő maga is nagyon kedvelt.
Nem mindenkinek jutott azonban üzleti lehetőség, így megindult a kivándorlás Amerikába, főleg Kubába és Venezuelába. Ez évszázadokon át tartott, egészen a turizmus beindulásáig.
One of Tenerife’s most renowned wine centres, showcasing the island’s wine culture in a charming 17th-century Canarian hacienda, featuring the largest selection of local wines on the island.
A 18. század: kitörések, függetlenség és Nelson karja
1704-ben és 1705-ben három vulkán tört ki: a Siete Fuentes, a Fasnia és a Las Arenas. 1706-ban a Trevejo kitörése elpusztította Garachicót, a sziget fő kereskedelmi kikötőjét és leggazdagabb városát. A láva a kikötőt is betemette, így Garachico soha nem nyerte vissza korábbi szerepét.
A legenda szerint 1776-ban az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának aláírását egy pohár tenerifei malváziaborral ünnepelték.
1797-ben a britek is úgy gondolták, jó ötlet lenne lerohanni a „Kacsát”. A támadást Horatio Nelson admirális, a brit történelem egyik legnagyobb hadvezére vezette Santa Cruz de Tenerife ellen, de Antonio Gutiérrez tábornok védői visszaverték. A legtöbb, amit Nelson elért: elveszítette a jobb karját.
1798-ban kitört a Pico Viejo. Senki sem halt meg.
A 19. század: a filoxéra és az első turisták
Az 1870-es években a filoxéra (szőlőgyökértetű) Európa szőlőültetvényeinek nagy részét elpusztította. A Kanári-szigeteket elkerülte a járvány: a helyiek szerint a magasan, 1000 méter körül fekvő ültetvényeken a kártevő nem tudott megtelepedni. A hagyomány szerint európai ültetvényeket Tenerife és a többi kanári sziget tőkéiből is újratelepítettek – így a „Kacsa” egy kicsit a világot is megmentette.
1890-től a turisták tömegesen kezdtek hajóval érkezni, eleinte főleg a gyógyüdülés miatt. Ugyanebben az évben nyílt meg Puerto de la Cruzban a Hotel Taoro, korának egyik legnagyobb és legelegánsabb spanyolországi szállodája, amely a világ leggazdagabb és leghíresebb vendégeit fogadta. A hagyomány szerint Agatha Christie két könyvét is itt írta. Alexander von Humboldt, a biogeográfia megalapítója, akinek munkái Charles Darwint is inspirálták, már 1799-ben lenyűgözve írt a szigetről.
1893-ban Santa Cruzban megnyílt a Plaza de Toros bikaviadal-aréna.
A 20. század: a modern Tenerife születése
1909: kitört a Chinyero – ezúttal sem halt meg és nem sérült meg senki.
1936: Francisco Francót a Kanári-szigetek katonai parancsnokaként Tenerifére helyezték; innen szervezte a katonai felkelést, amelyből kirobbant a spanyol polgárháború.
1959: elkészült a Candelariai bazilika, ahol ma a Fekete Madonna látható.
1964: megépült a Teide Obszervatórium, az egyik első nagy nemzetközi csillagvizsgáló. A kiváló csillagászati látási viszonyok miatt a világ számos országa telepített ide távcsövet.
1965: megkezdődött az építkezés Los Cristianosban és Las Américasban, a mai déli üdülőövezetben.
1972: megnyílt a Loro Parque.
1977: az északi Los Rodeos repülőtéren két Boeing 747-es ütközött össze – ez máig a polgári repülés legsúlyosabb balesete.
1978: megnyílt a Tenerife Dél repülőtér (TFS).
1984: végleg bezárt a bikaviadal-aréna; a Kanári-szigetek 1991-ben Spanyolországban elsőként be is tiltották a bikaviadalt.
A 21. század
2002-ben rendkívüli mennyiségű eső zúdult a sziget északkeleti részére, Santa Cruz utcáit elárasztotta a víz. 2005-ben a Delta trópusi vihar érte el a szigetet: a partvidéken 140 km/h-s, a sziget belsejében csaknem 250 km/h-s szelet mértek. 2008-ban megnyílt a Siam Park.
Ma a sziget elsősorban a banántermesztésből és a turizmusból él, és évente nagyjából 8 millió látogató érkezik a „Kacsára”.
One of the world's most important observatories - alongside Chile and Hawaii. Thanks to the exceptional observing conditions, international researchers study the Sun and phenomena of the universe.
Loro Parque, regarded as the best zoo in the world, is no ordinary zoo: it brings together more than 400 animal species, an Antarctic habitat with real snow, the world's largest coral reef outside the ocean and world-famous animal presentations in an unrivalled full-day experience.
Ha itt jársz, ezek a legnagyobb történeti múzeumok:
Museo de la Naturaleza y Arqueología (MUNA), Santa Cruz de Tenerife: természettudományi és régészeti gyűjtemény, itt láthatók a guancs múmiák is.
Museo Histórico Militar de Canarias, Santa Cruz de Tenerife: katonai történeti múzeum, Nelson 1797-es támadásának emlékeivel.
Museo de Historia y Antropología de Tenerife, San Cristóbal de La Laguna: a sziget történetének és néprajzának múzeuma a világörökség részét képező óvárosban.
Ezeken kívül még 25–30 kisebb múzeum és kiállítóhely várja a látogatókat.
Filmek és hírességek
Tenerife a filmeseket is vonzza. Többek között ezeknek a filmeknek egyes jeleneteit forgatták itt: Galaxis útikalauz stopposoknak, A titánok harca, A titánok haragja, Halálos iramban 6, Jason Bourne, Rambo V. – Utolsó vér, Wonder Woman 1984 és Zsaruvér és csibészbecsület 2. Dua Lipa pedig az Yves Saint Laurent-nak forgatott felvételeit készítette a szigeten.
Rengeteg híresség látogatott el a szigetre, köztük Michael Jackson, Elizabeth Taylor, Richard Burton, Matt Damon, George Clooney, Liam Neeson, Bill Clinton, Brian May, a Beatles, Agatha Christie, Paz Vega és Sting.
Tervezz előre
Ez csak egy dióhéjnyi összefoglaló volt, a sziget története ennél jóval gazdagabb és sokszínűbb. Ha a helyszíneket a saját szemeddel is látni szeretnéd, a FINESTPASS™ segítségével helyi csapatunk kipróbált túráit és programjait otthonról, biztonságosan foglalhatod le. Részletesebb információért töltsd le ingyenes digitális útikalauzainkat.
Nézd meg a teljes videót is, és iratkozz fel: a következő részekben egyre mélyebbre ásunk.
El Sauzal
en 
