Tenerife földtörténeti léptékkel mérve igazi újonc: legidősebb hegyei alig 12 millió éve emelkedtek ki az óceánból. Ebben az összefoglalóban végigjárjuk a „Kacsa” történetét a vulkánkitörésektől és az óriásgyíkoktól a guancs királyokon és a spanyol hódításon át a malváziaborig, Nelson admirálisig és a mai turizmusig. Szép és kevésbé szép fejezetek egyaránt jönnek.
Az Anaga-hegység partja Tenerife északkeleti csücskében, Almáciga és Benijo környékén. Az Anaga a sziget egyik legidősebb része: egykor önálló sziget volt, amíg a vulkáni működés össze nem kötötte a Tenóval és a Valle de San Lorenzo hegyeivel. A csipkés gerincek és a mély völgyek évmilliók eróziójáról mesélnek.⏐Fotó: Unsplash, Maria Lupan
Miért „Kacsa”?
Ha ránézel a térképre, Tenerife olyan, mint egy kacsa: van feje, teste és farka. Ezért hívjuk mi egyszerűen csak „Kacsának”. Ha a sziget mai arcára is kíváncsi vagy, olvasd el Tenerife mint úti cél: minden, amit tudnod kell című összefoglalónkat is.
Egy fiatal sziget születése
A Föld nagyjából 4,5 milliárd éves. Ehhez képest Tenerife igazi újonc: legidősebb hegyvonulatai mindössze 12 millió éve, vulkánkitörések révén emelkedtek ki az Atlanti-óceánból.
A sziget mai formája körülbelül 3 millió éve alakult ki, amikor három különálló sziget – az Anaga, a Teno és a Valle de San Lorenzo hegyvonulatai – összenőtt. Ezt a Las Cañadas óriásvulkán működése tette lehetővé. A becslések szerint a Cañadas akár 7000 méterre magasodhatott a tenger fölé, a víz alatti részével együtt pedig 11 000 méter magas lehetett.
Nagyjából 800 000 éve a Cañadas oldalán hatalmas földcsuszamlások zajlottak le, egy nagy kitörés után pedig beomlott a csúcsa. Az így keletkezett kráterben kezdett nőni mintegy 200 000 éve a Teide, ma Spanyolország legmagasabb hegye.
Akkoriban óriáspatkányok, óriásgyíkok és óriásteknősök éltek békében a szigeten. A vulkáni tevékenység, később pedig az ember megjelenése miatt mind kipusztultak.
Az őslakos guancsok
Az első ismert emberi település Kr. e. 200 körül jött létre; alapítói az észak-afrikai berberek voltak. A sziget őslakosait guancsoknak nevezzük, és máig nem tudni biztosan, hogyan jutottak át Afrikából. Az ókori rómaiak ekkoriban Nivariának hívták Tenerifét, a Teide havas csúcsára utalva (a latin nix jelentése hó).
A guancsok kulturálisan fejlettek voltak, technikailag viszont – a nyersanyagok, főleg a fémek hiánya miatt – elmaradtak. Több istenben hittek, és mumifikálták a halottaikat. Ezekkel a múmiákkal ma Santa Cruz de Tenerifében, a Természettudományi és Régészeti Múzeumban (MUNA) találkozhatsz.
A meredek, sziklás terepen a „pásztorugrással” (salto del pastor) közlekedtek: egy hosszú bot segítségével ugrottak le a sziklákon. A hagyományt ma is ápolják a szigeten.
Királyuk címe mencey volt. Nagy Tinerfe még az egész szigetet kormányozta a déli Adejéből, de halála után kilenc gyermeke fellázadt, és kilenc királyságra (menceyato) osztották fel Tenerifét.
A 14. század végén Güímar partján a guancsok egy fekete Madonna-szobrot találtak. A Candelariai Szűzanya azóta a sziget és az egész Kanári-szigetek védőszentje.
Pokol-sziget és a spanyol hódítás
A 13–15. századi térképek Tenerifét Isla del Infierno, azaz Pokol-sziget néven jelölték, az akkori heves vulkánkitörések miatt.
Aztán a spanyolok szemet vetettek a szigetre. 1464-ben Diego García de Herrera jelképesen birtokba vette, és békeszerződést kötött a menceyekkel, amely megengedte, hogy erődített tornyot építsen a sziget északkeleti partján, ahol kényelmesen tárgyalhattak a hódítás részleteiről. A tárgyalások azonban nem mentek jól: nyolc évvel később a guancsok lerombolták a tornyot.
1492-ben Francisco Maldonado északon rajtaütést szervezett, ami katasztrófával végződött: a guancsok alaposan elagyabugyálták a spanyolokat. Ugyanebben az évben Kolumbusz Kristóf Amerika felé hajózva egy kitörő vulkánt látott Tenerifén.
1493-ban I. Izabella királynő és II. Ferdinánd király elvesztette a türelmét, és elrendelte a sziget meghódítását Alonso Fernández de Lugo vezetésével. Lugo 1494-ben a mai Santa Cruz de Tenerife partjainál szállt partra nagyjából 2000 gyalogossal és 200 lovassal, bevette az erődöt, és a sziget belseje felé nyomult.
A menceyek megosztottak voltak: egy részük a békét választotta, a többiek harcoltak. Az ellenállást Bencomo, Taoro menceye vezette. Az első acentejói csatában (1494) a guancsok súlyos vereséget mértek a spanyolokra – erre emlékeztet ma La Matanza de Acentejo („az acentejói mészárlás”) neve. A következő ütközetekben, La Lagunánál és a második acentejói csatában azonban a spanyolok győztek (ennek emlékét La Victoria de Acentejo neve őrzi). A guancsok két évig ellenálltak, de végül alulmaradtak a hódítók technikai fölényével és fegyverzetével szemben, és 1496-ban megadták magukat a Kasztíliai Koronának. Több menceyt Spanyolországba vittek, és bemutattak Izabellának és Ferdinándnak.
Tenerife volt az utolsó a Kanári-szigetek közül, amelyet meghódítottak, és itt tartott a legtovább, mire a kasztíliai sereg megtörte az ellenállást. A hódítás után az őslakosok közül sokan meghaltak az influenzában és valószínűleg a himlőben, amelyekkel szemben nem volt védettségük. A sok új telepes összeházasodott a helyiekkel, és vállalkozásba kezdett.
Cukor, bor és kivándorlás
A sziget hatalmas mennyiségű cukornádat, bort, rumot, később bíbortetűt (a vörös festék alapanyagát) exportált Európába és Amerikába. A tenerifei malváziabor híre messzire eljutott: Shakespeare több darabjában is felbukkan a „canary”, vagyis a kanári-szigeteki bor, amelyet a hagyomány szerint ő maga is nagyon kedvelt.
Nem mindenkinek jutott azonban üzleti lehetőség, így megindult a kivándorlás Amerikába, főleg Kubába és Venezuelába. Ez évszázadokon át tartott, egészen a turizmus beindulásáig.
Tenerife egyik legismertebb borászati központja egy hangulatos, 17. századi kanári haciendában mutatja be a sziget borkultúráját - a sziget legnagyobb helyi kínálatával.
A 18. század: kitörések, függetlenség és Nelson karja
1704-ben és 1705-ben három vulkán tört ki: a Siete Fuentes, a Fasnia és a Las Arenas. 1706-ban a Trevejo kitörése elpusztította Garachicót, a sziget fő kereskedelmi kikötőjét és leggazdagabb városát. A láva a kikötőt is betemette, így Garachico soha nem nyerte vissza korábbi szerepét.
A legenda szerint 1776-ban az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának aláírását egy pohár tenerifei malváziaborral ünnepelték.
1797-ben a britek is úgy gondolták, jó ötlet lenne lerohanni a „Kacsát”. A támadást Horatio Nelson admirális, a brit történelem egyik legnagyobb hadvezére vezette Santa Cruz de Tenerife ellen, de Antonio Gutiérrez tábornok védői visszaverték. A legtöbb, amit Nelson elért: elveszítette a jobb karját.
1798-ban kitört a Pico Viejo. Senki sem halt meg.
A 19. század: a filoxéra és az első turisták
Az 1870-es években a filoxéra (szőlőgyökértetű) Európa szőlőültetvényeinek nagy részét elpusztította. A Kanári-szigeteket elkerülte a járvány: a helyiek szerint a magasan, 1000 méter körül fekvő ültetvényeken a kártevő nem tudott megtelepedni. A hagyomány szerint európai ültetvényeket Tenerife és a többi kanári sziget tőkéiből is újratelepítettek – így a „Kacsa” egy kicsit a világot is megmentette.
1890-től a turisták tömegesen kezdtek hajóval érkezni, eleinte főleg a gyógyüdülés miatt. Ugyanebben az évben nyílt meg Puerto de la Cruzban a Hotel Taoro, korának egyik legnagyobb és legelegánsabb spanyolországi szállodája, amely a világ leggazdagabb és leghíresebb vendégeit fogadta. A hagyomány szerint Agatha Christie két könyvét is itt írta. Alexander von Humboldt, a biogeográfia megalapítója, akinek munkái Charles Darwint is inspirálták, már 1799-ben lenyűgözve írt a szigetről.
1893-ban Santa Cruzban megnyílt a Plaza de Toros bikaviadal-aréna.
A 20. század: a modern Tenerife születése
1909: kitört a Chinyero – ezúttal sem halt meg és nem sérült meg senki.
1936: Francisco Francót a Kanári-szigetek katonai parancsnokaként Tenerifére helyezték; innen szervezte a katonai felkelést, amelyből kirobbant a spanyol polgárháború.
1959: elkészült a Candelariai bazilika, ahol ma a Fekete Madonna látható.
1964: megépült a Teide Obszervatórium, az egyik első nagy nemzetközi csillagvizsgáló. A kiváló csillagászati látási viszonyok miatt a világ számos országa telepített ide távcsövet.
1965: megkezdődött az építkezés Los Cristianosban és Las Américasban, a mai déli üdülőövezetben.
1972: megnyílt a Loro Parque.
1977: az északi Los Rodeos repülőtéren két Boeing 747-es ütközött össze – ez máig a polgári repülés legsúlyosabb balesete.
1978: megnyílt a Tenerife Dél repülőtér (TFS).
1984: végleg bezárt a bikaviadal-aréna; a Kanári-szigetek 1991-ben Spanyolországban elsőként be is tiltották a bikaviadalt.
A 21. század
2002-ben rendkívüli mennyiségű eső zúdult a sziget északkeleti részére, Santa Cruz utcáit elárasztotta a víz. 2005-ben a Delta trópusi vihar érte el a szigetet: a partvidéken 140 km/h-s, a sziget belsejében csaknem 250 km/h-s szelet mértek. 2008-ban megnyílt a Siam Park.
Ma a sziget elsősorban a banántermesztésből és a turizmusból él, és évente nagyjából 8 millió látogató érkezik a „Kacsára”.
A világ egyik legfontosabb obszervatóriuma - Chile és Hawaii mellett. A kivételes látási viszonyoknak köszönhetően nemzetközi kutatók vizsgálják a Napot és az univerzum jelenségeit.
A világ legjobb állatkertjeként számon tartott Loro Parque nem egyszerű állatkert: több mint 400 állatfajt, valódi hóval kialakított antarktiszi élőhelyet, az óceánon kívüli legnagyobb korallzátonyt és világhírű állatbemutatókat egyesít egy páratlan, egész napos élményben.
Ha itt jársz, ezek a legnagyobb történeti múzeumok:
Museo de la Naturaleza y Arqueología (MUNA), Santa Cruz de Tenerife: természettudományi és régészeti gyűjtemény, itt láthatók a guancs múmiák is.
Museo Histórico Militar de Canarias, Santa Cruz de Tenerife: katonai történeti múzeum, Nelson 1797-es támadásának emlékeivel.
Museo de Historia y Antropología de Tenerife, San Cristóbal de La Laguna: a sziget történetének és néprajzának múzeuma a világörökség részét képező óvárosban.
Ezeken kívül még 25–30 kisebb múzeum és kiállítóhely várja a látogatókat.
Filmek és hírességek
Tenerife a filmeseket is vonzza. Többek között ezeknek a filmeknek egyes jeleneteit forgatták itt: Galaxis útikalauz stopposoknak, A titánok harca, A titánok haragja, Halálos iramban 6, Jason Bourne, Rambo V. – Utolsó vér, Wonder Woman 1984 és Zsaruvér és csibészbecsület 2. Dua Lipa pedig az Yves Saint Laurent-nak forgatott felvételeit készítette a szigeten.
Rengeteg híresség látogatott el a szigetre, köztük Michael Jackson, Elizabeth Taylor, Richard Burton, Matt Damon, George Clooney, Liam Neeson, Bill Clinton, Brian May, a Beatles, Agatha Christie, Paz Vega és Sting.
Tervezz előre
Ez csak egy dióhéjnyi összefoglaló volt, a sziget története ennél jóval gazdagabb és sokszínűbb. Ha a helyszíneket a saját szemeddel is látni szeretnéd, a FINESTPASS™ segítségével helyi csapatunk kipróbált túráit és programjait otthonról, biztonságosan foglalhatod le. Részletesebb információért töltsd le ingyenes digitális útikalauzainkat.
Nézd meg a teljes videót is, és iratkozz fel: a következő részekben egyre mélyebbre ásunk.
El Sauzal
hu 
